Hiszek a női egyenJOGúságban, de abban nem, hogy férfiak és nők egyenlőek lennének. Azt azonban el kell ismernem, hogy a kertépítés alapvetően férfias szakma, és bizony előfordul, hogy nőként nem mindig sikerül érvényesülnöm.
Van egy gazdabolttal kombinált öntözéstechnikai szaküzlet – nem is tudom pontosan hova soroljam – ahol az előző rendszerből itt maradt, idősebb „szakik” teljesítenek szolgálatot. Bár heti rendszerességgel vásárolok náluk, még mindig nem sikerült elfogadniuk, hogy tudom mit szeretnék, és nem véletlenül kérem, amit kérek.
Persze, értem én az előítéletüket, hiszen szőke vagyok (bár csak festett), műkörmeim vannak (elmondhatatlanul praktikus, hogy nem törik le, mint a sajátom), ráadásul így a várandósságom nyolcadik hónapjában elég nagy a pocakom. El tudom képzelni, hogy hatvan körüli férfiként elég nehéz lehet feldolgozni, amikor 2db 16-os könyököt szeretnék vagy érdekel a benzinmotoros permetező teljesítménye, és nem csak tanácstalanul toporgok arra várva, hogy valaki megszánjon és megkérdezze, miben segíthet. Aktuális hangulatomtól függ, hogy ezen épp csak magamban mulatok, vagy sikerül mélységesen felbosszantaniuk.
Azt pedig csak zárójelben teszem hozzá, hogyha elérhető közelségben lenne másik, hasonló profilú üzlet, kicsit elfogadóbb hozzáállással, eszembe sem jutna kitenni magam ennek az egésznek.
kép forrása: pinterest.com
