A kertész nem ember?

Közismert mondás, hogy a kutya az ember legjobb barátja. De vajon összefér-e a kutya és a kert, áttételesen a kertészkedő ember?

Gazdi, segítek ásni, jó?

A napokban, ahogy a tavalyi évet értékeltem, eszembe jutott néhány kutyás sztori. Vannak kutyás megrendelőink, és vannak kutyátlanok. Gondolom mondanom sem kell, hogy a kutyás kertekben dolgozni cseppet sem egyszerű, cserébe állandó edzésben tartja a problémamegoldó képességünket. 

Ideális állapot

Persze vannak helyzetek, amikre nincs azonnali megoldás. Ilyen volt, amikor a kocsim tele volt növényekkel, a csapatom pedig egy Budapest közeli településen várta az anyagot. Mire kiértem, ők a zuhogó eső miatt hazamentek, de eldugták nekem a kulcsot. Megérkeztem, kiszálltam a kocsiból, előkerestem a kulcsot, aztán csak álltam az utcán, és szemeztem a derekamig érő, félmázsás kutyával. Persze találkoztam már vele, de soha nem voltunk még kettesben. Az eső esett, az idő telt, a térdeim megremegtek, amikor rám mordult. Jobb a békesség alapon hagytam az egészet, és távoztam, másnap pedig a kollégámmal tértem vissza kipakolni az autómat.

Kert megosztása kutyás és kutyátlan részre

Tapasztalataim alapján nem a méret a lényeg, néha egy vehemens szálkásszőrű tacskó mellett sem egyszerű a munka.

Lelkes segítség

Összeszedtem néhány tippet, hogyan tudjuk harmonizálni a négylábú családtagot a kertünkkel:

• Lehetőség szerint már kölyökkorban kezdjük el tanítani arra, hogy mit lehet és mit nem.
• Töltsünk minél több időt a kutyával: ha minden nap aktívan foglalkozunk vele, és kielégítjük mozgásigényét (sétával és játékkal), akkor kevésbé fog kárt okozni.
• Erős kerítéssel és zárva tartott kertkapuval akadályozzuk meg az esetleges szökést. Ellenőrizzük rendszeresen a kerítés épségét.
• Alacsonyabb kerítéssel határoljuk el a kerten belül a tiltott területeket, és tanítsuk is meg neki, hogy az a rész “kutyamentes” övezet. (Persze én évek óta próbálom megtanítani a macskámnak, hogy a konyhapult tabu, annyit értem el, hogy csak akkor megy fel, ha nem látom) 
• Kapható már láthatatlan kutya kerítés is, mellyel kijelölhetjük az elzárandó terület határát, azonban ez a megoldás is 2-3 hétnyi aktív betanítást igényel.
• A fadeck terasz meleg, barátságos felületet biztosít, ahol a kutya szívesen pihen, lehetőség szerint legyen napos és árnyékos része is.
• Ha nem szeretnénk, hogy a kerti tóból igyon, gondoskodjunk folyamatosan és könnyen elérhető, friss ivóvízről.
• Ha a kutyának nincs bejárása a lakásba, legyen saját, jól szigetelt kutyaháza, hová elbújhat viharban, vagy szokatlan helyzetben.
• Szintén esős időben van jelentősége, ha a kerti útjaink apró kavics zúzalékkal vannak beterítve: a kavicson közlekedve tiszta marad a kutyatappancs.
• A növény ágyásaink szélére ültethetünk szúrós, tövises vagy kellemetlen szagú fajtákat, hogy távol tartsa a négylábúnkat.
• Ha a kutyánk rendszeresen megrágja a csepegtető öntözés csöveit, használjunk földbe süllyeszthető, nyomás-kompenzált csepegtető csövet helyette. 

Végső megoldás 🙂

Igazán konfliktusmentes kertünk kutyával biztosan nem lesz, de átgondolt tervezéssel és egy kis odafigyeléssel a súrlódások száma minimalizálható, a négylábú által okozott öröm pedig mindent megér.

Forrás: bhg.com és pinterest.com